Modern világunkban sokszor azt gondoljuk, hogy bizonyos dolgok csak a történelemkönyvekben és a fantasztikus regényekben történhetnek meg. Vagy a filmvásznon. Pedig sokszor nem így van. Zombik persze nem támadnak meg minket, keresztes lovagokba sem botlunk a közértben, viszont találkozhatunk a rég elfeledett kolerával - ami egykor Magyarországon is pusztított.
A kolera minden ember számára a klasszikus középkori ragályok közé tartozik. Találkoztunk vele a történelemkönyveinkben, a tanórákon, a regényekben, de a való világban – szerencsére – nem. A kolera a Vibrio cholerae baktérium által kiváltott akut fertőzés, amely igen intenzív hasmenéssel, hányással, gyors kiszáradással, veseelégtelenséggel jár, és gyorsan shock-hoz vagy halálhoz is vezethet a kiszáradás miatt.
A betegség intenzív lefolyású, súlyos fertőzés esetén néhány óra alatt lezajlik, normál fertőzésként pár napig vagy egy hétig tart, és igencsak igénybe veszi az embert. A legjellemzőbb tünet a nagy mennyiségben ürülő széklet, mely állagra és színre is – bármily gusztustalan is – a rizs főzővizéhez hasonlít, és amelyet a beteg naponta akár 40-szer(!) is produkálhat. Ami pedig a terjedést illeti: a kolera baktérium többek közt széklettel szennyezett vízzel, zöldségekkel, gyümölcsökkel terjed, de képes még jégkockában lefagyasztva is fertőzést kiváltani. Pont emiatt a könnyű terjedés miatt nem veszünk bármilyen ételt a szánkba a világ kolera-endémiás régióiban (Dél-Ázsia, Közép-Afrika).
Világjáró veszedelem
A fertőzés a történelem során a teljes világot többször is bejárta óriási pánikot keltve. A legkorábbi feljegyzések az i.e. IV. századból származnak az indiai régióból. Első európai említése az 1820-as években történt, ami után több hullámban borította el az egész kontinenst, majd a világot is. A leghíresebb járvány 1853-54 során zajlott Angliában Nagy Kolerajárvány néven. A modern epidemiológiai gondolkodás is ekkor született meg – egy angol orvos, John Snow (1813-1858) a kórokozó ismerete nélkül sikeresen számolta fel a Broad Street-i járványt egyetlen - nehezen azonosított - fertőzött kút lezáratásával.
A 19. században a higiéne javulásával és a vízfertőtlenítés megkezdődésével a fertőzés a fejlett országokban háttérbe szorult, illetve teljesen el is tűnt. Egyedül Közép-Afrikában és Dél-Ázsiában (jellemzően az indiai régióban) fordult elő folyamatosan.
Mindeközben Jemenben
Egészen 2016-ig, amikor felütötte fejét Jemenben. A jemeni hatóságok kezdetben uralták a lassan zajló, kevés esetet produkáló járványt, azonban 2017-ben uralhatatlanná vált a helyzet. A jemeni lakosok körében – ahol a lakosság 2/3 része, mintegy 20 millió ember nem jut tiszta és biztonságos ivóvízhez – robbant a járvány. A frissen megfertőződöttek száma 2017 nyarára elérte a 40-50.000 főt. És bizony a fertőzések egy része halálos kimenetelű volt. Úgy tűnik, hogy a járvány lezajlott, az Egészségügyi világszervezet segítségével sikerült uralni a 21. század eddigi legnagyobb kolera-járványát, mely számokban kifejezve az alábbiak szerint festett 2017. áprilisa és 2018. februárja között:
A kolera – bármily furcsának is tűnik – napjainkban is probléma, bár tőlünk még mindig távol van. Bármikor felütheti a fejét, és ha egyszer megjelenik, súlyos játékot játszik. Mariam Aldogani, Al-Hudaydah város egészségügyi tanácsnoka úgy fogalmazott nemrég, hogy a térségben zajló háborús krízis mellett a kolera jelentette probléma olyan volt, mintha a nyílt sebbe sót szórnának – nagyon fájt. Ebből is látszik, hogy a középkori fertőzések meglepetés szerűen, bárhol, bármikor felüthetik a fejüket. Nem szabad megfeledkezni róluk, mert egyszer csak beköszönnek.
