#ember

Pásztoréletmód, sámánok, farkasordító hideg, sajátságosan fejlődött dal- és zenevilág – a legtöbb ismeretterjesztő film alaptémái ezek, amikből e másfél millió négyzetkilométernyi országról európaiként képet alkotunk.

A könnyű sikerekhez Törökországban elegendő megtanulni a címben szereplő mondatot, mert bármily meglepő, törökül szinte ugyanígy hangzik, de ami még különösebb: ugyanazt is jelenti, mint magyarul!

Bár a „szlávtengertől” övezve szinte törvényszerű lenne, hogy szomszédaink étkeit mi is rendszeresen fogyasszuk, a szláv konyha csak kevéssé tudott betörni a hazai karakteres íz- és étkezési szokásvilágba.

Általában nem nehéz felidéznünk életünk szélsőséges kulináris élményeit. Maradandó emlékek: a különösen jóra nosztalgiával, nyálcsorgatva gondolunk, de a rossz is része a hasznos élettapasztalatoknak, növeli a túlélés esélyét.

Világ a város peremén

„Mi valószínűleg sosem fogjuk meg­látni, de ez a gyönyörű öböl egyszer még hatalmas kikötő lesz.” (Gassy Jack)

A csángók a Romániában fekvő történeti Moldva területén élő, a többségi keresztény népességtől elsősorban katolikus vallásában különböző, részben archaikus magyar nyelvjárásokat beszélő, sajátos kulturális és történelmi gyökerekkel bíró népcsoport tagjai.

Szelíd emberek az Örömök völgyében

Talán csak két olyan, igazán „közismert” népcsoportot tartunk számon a világon, akiket valódi vademberként szokás emlegetni.

„Én geográfus vagyok, nekem muszáj az ablak mellett ülnöm!” – ezekkel a szavakkal próbáltam meggyőzni a légikísérőt a KLM Tokió–Amszterdam-járatán,

A Balaton rendszerint minden évben befagy – szokatlanul enyhe az a tél, amikor egyáltalán nem képződik jég a tavon. Az általában 10–12 cm vastag, nem olvadó, nem mozgó, kellő szilárdságú jégen már lehet korcsolyázni;

Napjaink egyik legvitatottabb tudományos kérdése a Földön változó mértékben megjelenő, de mindenképpen kimutatható átlaghőmérséklet-emelkedés (globális felmelegedés) és ennek többnyire negatív következményei.