Ezzel a szlogennel tartanak szeptember 29-én helyi kezdeményezésű Zacskómentes Napot Verőcén és Kismaroson. A szervezők célja, hogy segítsék a lakosságot és a szolgáltatókat az egyszer használatos zacskók mennyiségének csökkentésében.
A WWF Magyarország adatai alapján világszerte naponta 3,5 millió tonna szemetet termelünk, melynek jelentős része műanyag. Évente 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben átlag 26 percnyi használat után csak az Európai Unió tagállamaiban - ebből hazánkban mintegy fél milliárd (!). Évente 12 millió tonna műanyag hulladék kerül a tengereinkbe, amelyek nagyon lassan, akár több száz év alatt bomlanak le.
A szemetet az állatok gyakran lenyelik, ez akár fajok kipusztulásával fenyeget. A műanyagok bomlása közben kioldódó anyagok a szárazföld és a tengerek ökoszisztémáját, a táplálékláncon és az ivóvízen keresztül az ember egészségét is közvetlenül veszélyeztetik. A műanyagszemét elégetésével pedig még ipari körülmények között is súlyos mérgek szabadulnak fel.
Amennyiben a helyzet nem változik, becslések szerint súlyát tekintve 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal. Az emberiség műanyagéhsége becslések szerint további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig.
Akcióban az önkéntesek
A megdöbbentő adatokat látva a Dunakanyarban alakult CivilVerőce informális helyi közösség tagjai szerint nincs idő késlekedni. „A felelősségteljes vásárló mindezek ellen azzal tehet a legtöbbet, ha változtat fogyasztói szokásain és kevesebbet használ eldobható palackból, nejlonszatyorból, valamint kerüli a túlcsomagolt termékeket.
Szeptember 29-én Verőcén és Kismaroson
önkéntesekkel jelenünk meg a boltok előtt, hogy segítsük a tudatos vásárlási folyamatot és a vevőkkel történő kommunikációt. Fontosnak tartjuk eloszlatni a tévhiteket az újrahasznosítással kapcsolatban is. A helyszíneken tartós vászonszatyrot osztunk, amelyen a kezdeményezés üzenete szerepel” - tájékoztatta az MTI-t Aszódi-Blum Éva, a Zacskómentes Nap egyik ötletadója és szervezője.
„Arra buzdítunk mindenkit, hogy a tejesautóhoz vigyen üvegpalackot, a zöldségeshez, a pékhez, a henteshez zárható dobozokat, vászontáskát, kosarat, így alig kell műanyagszeméttel hazatérni. Ez pedig a legtöbb olyan településen megoldható, ahol van piac és kimérhető áruval rendelkező bolt.
Szerencsére a helyi szolgáltatók nyitottak a kezdeményezésre. Őket arra kérjük, hogy támogassák a tudatos vásárlást: kerüljék az eldobható csomagolást, árukínálatukból távolítsák el a túlcsomagolt termékeket. Többen papírra cserélik a nejlont, és a zöldségesnél aznaptól kísérleti jelleggel visszatér a valaha jól bevált gyakorlat, hogy az árut a vásárló nagy tálakba válogatja, ez kerül a mérlegre és onnan az áru közvetlenül a vevő cekkerébe” - teszi hozzá Aszódi-Blum.
Szeptember 29-én Verőcén az óvoda udvarán minden évben megrendezett hagyományőrző kulturális program, a Mihály-napi vásár is a csomagolásmentesség jegyében zajlik majd:
az eldobható műanyag tányérok és evőeszközök helyett idén mindenki saját háztartási eszközeit hozhatja magával, a gyerekek gyárthatnak ehető tányért, varrhatnak, hajtogathatnak maguknak vászonszatyrot.
A napot a témához kapcsolódó dokumentumfilm vetítése zárja a verőcei Művelődési Házban, amelyet moderált beszélgetés követ arról, hogy mit tehetünk mi magunk helyben egy globális probléma megoldásáért.
A zacskómentességre már most érdemes felkészülni
Egy ENSZ-tanulmány szerint világszerte ötven nemzet tesz már intézkedéseket a műanyaghulladék-krízis kezelése érdekében. Kenyában például akár 4 év börtönnel is sújthatják a nejlonszatyrot használókat. Egy tavasszal napvilágot látott európai uniós javaslat pedig egyebek között kivonná a forgalomból a tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyagterméket.
