Az idén különleges évfordulót ünnepelhetnek a távérzékelés szerelmesei. Július 23-án lesz 50 éve, hogy fellőtték a Landsat-program első műholdját. Az USA által indított program célja a Föld felszínének átfogó feltérképezése volt az űrből. Korábban műholdfelvételeket – mivel azok előállítása igen költséges – csak katonai céllal készítettek, ám rövidesen a meteorológia és a mezőgazdaság terén is felfedezték a felhasználásukban rejlő megannyi lehetőséget.
A Landsat-programnak köszönhetően a Föld teljes területéről rendszeresen készített űrfelvételek nagy változást hoztak környezetünk átalakulásának nyomon követésében. Az űrfelvételek és az azokból származtatott adatok nagy előnye, hogy hatalmas területeket is vizsgálhatunk, összehasonlítást és idősoros elemzést végezhetünk segítségükkel. Földünk nehezen megközelíthető részeiről, például magashegységi területekről, óceáni szigetekről, homoksivatagok vagy akár esőerdők közepéről is pár perc alatt kaphatunk múltbéli és aktuális képet. Nem meglepő, hogy mára széles körben elterjedt, számos alkalmazott és alapkutatási területen elengedhetetlen a használatuk, mivel segítségükkel hosszadalmas és költséges folyamatokat spórolhatunk meg.
A Globális Környezetvédelmi és Biztonsági Megfigyelés programot – mely ma a Kopernikusz program nevet viseli – 1998-ban indította el az Európai Űrügynökség (ESA), azzal a céllal, hogy átfogó adatbázist nyújtson Európa környezeti állapotáról és annak változásairól. A Kopernikusz programot ma a Sentinel műholdcsalád támogatja, közülük az elsőt, a Sentinel 1A műholdat 2014-be lőtték föl. Az egyelőre 6 tagból álló család (2030-ig 20-ra tervezik bővíteni) minden egysége más és más típusú felvételeket készít. A Sentinel-1 radarfelvételei felhős időben is tökéletes képet alkotnak a felszínről, míg a Sentinel-2 rendkívül jó felbontású képeivel szinte bármilyen jelenséget nyomon követhetünk, aminek a kiterjedése legalább 10 x 10 méteres. A Sentinel és a Landsat műholdak által készített felvételek bárki számára hozzáférhetők.
Az űrfelvételek felhasználásának a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízügy, környezetvédelem, honvédelem és a katasztrófavédelem, valamint a települési tervezés területén kiemelt jelentősége lett. Ezek alapján például lehatárolhatjuk a vízzel elöntött területeket – elősegítendő a jövőbeni védekezést, a mentési folyamatokat vagy a kárfelmérést.
Felhasználásukkal számszerűsíthetjük az erdőborítottság változását vagy éppen a gleccserek visszahúzódását is – e vizsgálatok a klímaváltozás szempontjából fognak értékes információkat adni. Ellenőrizhetjük, hogy egy adott területen végzett fakitermelés jogszerű volt-e és valószínűsíthetjük a tűzesetek helyét, ezzel megelőzve a katasztrófát.
Az Európai Unió (EU) 7,35 milliárd forint vissza nem térintendő támogatásban részesítette Magyarországot a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) kialakításának céljából, hogy az segítse az űrfelvételek korszerű és könnyű felhasználását. A rendszer az EU és az ESA által elindított űrtávérzékelési programra épül, és rendkívüli jelentőségű fejlesztést biztosít hazánk közigazgatási szervei, továbbá a háttérintézmények, tudásközpontok, kutató- és felsőoktatási intézmények számára. A FIR segítségével könnyen hozzáférhetünk a Sentinel műholdak által készített képekhez, melyekből jelenleg több, mint 10 millió felvétel érhető el. A hozzáférhetőség mellett olyan kész termékekkel (pl. aszálytérkép) és szolgáltatásokkal (pl. adatletöltés) támogatja a felhasználókat, melyek segítségével szakemberek alkalmazása nélkül is értelmezhetők az űrtávérzékelési adatok.
A https://fir.gov.hu/ weboldalon bárki, regisztráció nélkül nézegetheti a műholdfelvételeket. Regisztrációt követően igénybe vehetjük a rendszer szolgáltatásait és élvezhetjük az emberiség egyik csodás találmányának előnyeit.
A FIR projekt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) irányítása alatt valósul meg, együttműködésben a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (NISZ Zrt.), a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (Lechner Nonprofit Kft.), valamint a Külgazdasági és Külügy-minisztériummal (KKM).
(X)
