Szumátra mélyén
vulkánok, esőerdők, batakok
A Szumátra közelében kipattant földrengés keltette 2004. karácsonyi cunami százezrek életét követelte, s a legtöbben pont itt, a sziget partvidékén estek az óriáshullámok áldozatául.
De nem csak a jegyzett történelem legpusztítóbb tengerrengése és egyik legerősebb földmozgása kötődik e térséghez, hanem az utóbbi évmilliók legnagyobb vulkánkitörése is. Az észak-szumátrai Toba-tó helyén 74 ezer éve kitört, majd magába roskadt szupervulkán a Föld egészére kiterjedő lehűlést, hatalmas erdőpusztulást, sőt sokak szerint az emberi faj létszámának drámai csökkenését is okozta
A mai forró, Egyenlítő menti esőerdőktől zöldellő, 40 milliós népességű, 5 magyarországnyi sziget
mindezek ellenére sem a katasztrófaturisták célpontja. Indonéziának vannak sokkal látogatottabb, turistáktól már-már katasztrofálisan terhelt részei...
Szumátra leglátványosabb, északi fele problémás, ám pont természeti és kulturális összetettsége miatt rendkívül érdekes és érzékeny helyszín. Aceh tartományban rendszeresek a lázongások, a kínai bevándorlókkal szembeni pogromok, a nehezen járható hegyvidékeket sem kerülik el az illegális erdőirtások, terjednek a monokultúrás ültetvények, de a hatalmas tűzhányók, különleges lakókörnyezetű népcsoportok, az erdők mélyén élő óriás húsevő növények és a sikeres orángutánvédelmi programok is e vidék névjegyei.
Esőerdők peremén
Száz kiló gumi. A gumifák nedvéből kinyert nyersgumi rendkívül rossz, szúrós szagú anyag. A gyűjtőgödrök mázsás tartalmát vállon cipelik le a hegyről. Sunny nevű vezetőnknek minden termelőhöz van egy jó szava...
Bukit Lawang falu, Észak-Szumátra. A Leuser-vulkán lejtőire indulunk. A dzsungel látszólag a település szélén kezdődik, valójában azonban gumifaültetvény szegélyezi a falut. A környékbeliek egyik fő megélhetését jelentő gumifák néhány száz méter mélységben hatolnak be a Gunung Leuser Nemzeti Parkba. Mintha egy itthoni, túltartott vadállományú, erősen taposott és rágott erdőben járnánk: az alsó szintben minden áttekinthető, tiszta – ám itt ez tudatos munka eredménye: a terepet tisztán tartják, az aljnövényzetet eltávolították, minden átlátható, hiszen ez itt egy kezelt ültetvény. Két-három naponta metszik meg a fákat, hogy azok kellemetlen szagú nedvét félbevágott kókuszdiótégelybe csurgassák. A lé lassan szárad, apad a tárolóban, aztán új és új adag érkezik bele, míg az edény meg nem telik a ruganyos, összesűrűsödött masszával. Ezt aztán földbe vájt, 25x25x50 cm-es gödrökbe ürítik, s a tele üregben összeállt gumitömböket – onnan kifejtve – hosszú bambuszrudakra kötve cipelik az átvevőhelyekre. 1 hektár ültetvény napi 60 kg-nyi nyersgumit ad, s ez havonta úgy 150 dollár jövedelmet jelent a tulajdonosának, ami itt jó bevételnek számít.
Erdőmélyi kis virág. Valójában nem könnyű rátalálni a Rafflesia arnoldii-ra. E 80 cm átmérőjű példány megtalálásához többórás, hegyen-völgyön átkelő, patakokon átgázoló nehéz túra vezetett. Első látásra nehéz is elhinni, hogy ez élő virág és nem valami fura műanyag díszlet egy másodosztályú sci-fiből...
Toba-batak ház (Tuktuk-félsziget) A Samosir-sziget apró nyúlványa csak néhány méterrel emelkedik a tó vízszintje fölé. Az itteni hosszúkás batak házak vaskos gerendákból és deszkákból állnak össze, szögek nélkül, csapolásos technikával
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
