Az északi féltekén a legtöbb fényes meteort – az akkor aktív meteorrajoknak köszönhetően – ősszel szemlélhetjük, ám a tavaszi tűzgömbök kivételek. Mivel nem kötődnek meteorrajhoz, így még megközelítőleg sem lehet megmondani, mikor láthatjuk őket. Az egyetlen megoldás, ha minél több időt töltünk a szabad ég alatt... Persze ma már nem muszáj feltétlenül a terepen lenni a fényképezőgépünkkel, vannak a meteorészlelésre specializált, nagy érzékenységű videokamerák, amelyek automata üzemmódban rögzítik egy-egy adott égrész eseményeit. Egy jól felépített kamerahálózattal lefedhető a teljes égbolt, így derült idő esetén rendkívül precíz adatok kaphatóak egy-egy, kamerák észlelte meteorról. A kora esti meteorokkal viszont az a probléma, hogy az automata kamerák nem kapcsolnak be, míg nem elég sötét az ég! Ám az ember, ha épp kinn van és az égboltot lesi, észreveszi azt is, amit a kamerák a még derengő alkonyi égen nem tudnak rögzíteni, így még a mai technikai lehetőségek mellett is igen fontos az emberi észlelés.

Fénykép és földi lelet

No de miért is van szükség egyáltalán arra, hogy pontos adatokat kapjunk egy meteorról?

Alapvetően két okunk van rá: egyrészt akármilyen meteorról legyen is szó, a pályaadatok alapján vissza lehet számítani, hogy a Naprendszer mely részéről érkezett, vagy melyik meteorrajhoz tartozik, másrészt a nagy fényességű tűzgömbök esetében fennáll az esély, hogy földet ért belőle egy-egy darab, és annak megkeresése csak a pontos pálya ismeretében esélyes.

A hullott meteorit darabjainak földet érési helyét a felvételek alapján ideális esetben pár kilométeres pontossággal ki lehet számítani,

majd a terepet a meteoritot megkeresni szándékozók gyalog bejárják, s minden gyanús kődarabot megvizsgálnak. A meteoritok jelentős része magas vastartalmú, így segíthet a megtalálásban a mágnes is – ha tényleg vasmeteoritról van szó. További segítség, ha olyan terepre hullott a meteorit, ahol feltűnő a jelenléte: a legjobban a homoksivatagba vagy hóval, jéggel borított felszínre hullottakat lehet észrevenni, mivel a meteoritok a légkörön átutazva felizzanak és ettől a kérgük sötét lesz. Ha egy erdős, dús növényzetű területen ért földet a darab, elég kicsi a megtalálási esély. Ráadásul fontos, hogy minél gyorsabban a célterületre érjenek a keresők, mivel a nyomok könnyen eltűnnek. Elég egy nagyobb eső vagy az emberi tevékenység.

Váratlan zsákmány

Április 8-án kora este a Veszprém határában fekvő dombtetőn voltam fotózni (egészen más céllal), ám a ragyogóan tiszta eget látva úgy döntöttem, maradok még egy ideig. Két kamera volt nálam. Egyikkel a város felett lenyugodni készülő Vénuszt örökítettem meg, a másikat pedig beállítottam egy kökörcsin elé. Mégpedig úgy, hogy a város egyre erősebb fényszennye már ne zavarja, de az Orion még benne legyen a képben. Ez volt a szerencse, ugyanis a Vénusz fotózása közben a szemem sarkából egy nagy villanásra lettem figyelmes: azt hittem, a közeli útról világította be az eget egy kanyarodó kamion fényszórója. Kis idővel később mobilneten ellenőriztem valamit, s ekkor olvastam a hatalmas tűzgömbről. Rögtön kiderült, hogy jó irányba nézett a kökörcsines kamerám, így leállítottam a sorozatfelvételt, és megnéztem, hátha belefért a látómezőbe. Hatalmas öröm volt megpillantani a gép kijelzőjén!

Világos, hogy az ilyen váratlan eseményekhez óriási szerencse szükséges – és persze más a helyzet, amikor egy aktív meteorrajt figyel és fotóz az ember. Ám azt akkor sem lehet előre tudni, hogy merrefelé fog egy-egy meteor megjelenni az égen, de legalább annyi biztos, hogy lesz… Így jól felkészülve követhetjük az eseményeket.

Szomszédos földet érés

Az április eleji tűzgömböt a kora esti időpontja miatt sokan látták, illetve hazánk délnyugati részén, valamint Horvátország velünk határos vidékén a légköri felrobbanása által keltett hangot is hallották.

A Nemzetközi Meteoros Szervezet adatgyűjtő weboldalán többtucatnyi észlelő számolt be a látottakról, illetve négy (mind magyar) fotó is felkerült, s ezek alapján azután megtörténtek a pályaszámítások is. Az esetleges földet érés helyére horvátországi területet találtak. Egy hazai kutatócsapat is a helyszínre ment keresni, ám a számítás alapján kijelölt területen a frissen végzett mezőgazdasági munkák nyomán kívül semmit sem leltek. Ha sikerül megtalálni a meteoritot, annak mikroszkópos és kémiai elemzése alapján kideríthető az eredete. Ezzel pedig Naprendszerünk távoli vidékeit és múltját ismerhetjük meg alaposabban.