Tisza – Tiszta műanyag
Mit jelent nekünk a Tisza? Vízitúrát, kikapcsolódást, horgászatot, fürdőzést. Ha egy picit hátrébb lépünk és jobban belegondolunk, ez a folyó a régmúlt óta az alföldi élet és kultúra egyik fő meghatározója: falvak, városok tucatjai viselik nevét, rengeteg szakmát (csíkász, pákász, pöndörös), fortélyt és kifejezést (vejsze, kece) köszönhetünk neki. Élelmünket és ivóvizünket biztosítja, hat a klímára, energiát termel, öntözővízzel látja el földjeinket, és hajózhatóságával ipari és személyi szállítást tesz lehetővé – s még hosszan sorolhatnánk...
A folyó megőrzése és vizének tisztán tartása fontos nemzeti és globális érdek, mégis merényletek sorozatait követjük el ellene. Gondoljunk csak a 2000-es cianid-katasztrófára, amikor a nagybányai Aurul bányavállalat egyik tározójának gátszakadása miatt 100 000 m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A koncentráció 180-szorosan haladta meg a határértéket, így gyakorlatilag kimosta az életet a folyóból…
A 18 éve történt szennyezést a csernobili atomerőmű-baleset óta történt legnagyobb európai környezeti katasztrófának tartják.
A folyónak – rengeteg vízügyes és halászati szakember segítségével – sikerült pár év alatt magához térnie, jóval gyorsabban, mint ahogyan azt az akkori kutatások jósolták. A természetnek ebben rejlik az igazi ereje: megújuló és öntisztuló képessége a legavatottabb kutatókat és szakértőket is képes ámulatba ejteni. Ám 2004 táján megkezdődtek a folyamatos és egyre nagyobb méreteket öltő hulladékszennyezések…
Hulladékcunami
A Tiszán lassan másfél évtizede hömpölyög a hulladék, s ez évi több ezer tonna háztartási szilárd és folyékony anyag levonulását jelenti a folyón. Túlnyomó részük határainkon túlról, Ukrajnából és Romániából származik, ahol sok település a folyóparton vagy az ártéri erdőkben helyezi el hulladékait.
A téli hónapokban felgyűlt szemetet a tavaszi olvadékvizektől és esőtől megduzzadt folyó a hátára veszi, átszállítja a határon, majd az alsóbb szakaszok árterein, homokszigeteinek partján rakja le.
A felhalmozódott uszadék sok esetben milliós károkat okoz, sőt néha vízminőség-védelmi készültséget is el kell rendelni az uszadék veszélyesanyag-tartalma miatt.
A 2017-es jeges ár után több mint 2400 m³ hulladék maradt a hullámtérben, melynek kárelhárítási munkái százmilliós nagyságrendre rúgnak, s a vízügy több száz emberrel hetekig takarította az ártéri erdőket, az élőhelyben és az élőlényekben okozott kár pedig felbecsülhetetlen.
PET-Kalózok a Tiszán
A PET Kupa Program immár 6 éve küzd a szennyezés ellen és kutatja a megoldási lehetőségeket. A Természetfilm.hu Egyesület által indított kezdeményezés mára egy egész évben zajló rendezvénysorozattá, országos – és lassan nemzetközi–összefogássá nőtte ki magát. A JoinTisza legénysége például 4 kontinens 8 országából (India, Marokkó, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Szerbia, Szlovákia, Olaszország, Norvégia) érkezett a Felső-Tiszára, hogy vízügyi, hulladékos és marketing-szakértelmükkel segítsék az összefogást, s annyira otthonosan mozogtak a felső-tiszai körülmények között, hogy meg is nyerték az idei Kupát… Vizsgáljuk az ártéri erdőket, meghatározzuk a szennyezett helyeket, tisztítóberendezéseket tervezünk, takarítóakciókat, oktatásokat, rendezvényeket szervezünk, és minden évben megrendezzük a tiszai hulladékderbyt, amikor is hulladékból épült hajókkal versenyzünk a Tiszán, határozott figyelmet keltve a helyi strandokon és az országos médiában… Valaki napelemes meghajtást választ, van, aki hatalmas hajókormányt szerel fel, egyesek vitorlát húznak, mások az újrahasznosított raklapokban hisznek.
De kikért szállnak hajóra a kalózok? Olvassa tovább a nyomtatott magazinban!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
