Fotó: Péczely Lajos
Taqiyah-t viselő tadzsikok – A fejfedő hozzátartozik a muszlim férfiak öltözékéhez, különösen a napi öt ima során

Irán kontra Turán

Közép-Ázsia és az itteni országok létezése is nagyhatalmi érdekek mentén alakult. Ám míg a Föld államainak nagyobb hányada nyugat-európai (észak-atlanti) elképzelés eredménye, Ázsia belső vidékeinek felosztása az orosz-szovjet hódításokhoz köthető.

A szűkebb értelemben vett közép-ázsiai térséget északon a dél-szibériai sztyeppék, délen a Pamír, a Hindukus és a Karakorum hegységek határolják; nyugatról a Kaszpi-tenger és a Kaszpi-alföld, keletről a kínai fennhatóság alatt álló kelet-turkesztáni vidékek – Dzsungária és Ujguria – szegélyezik.

Társadalmát már az ókorban is a nomádok és az itt letelepedett népek együttélése és szembenállása határozta meg. Ezt a kettősséget gyakran szokás „iráni–turáni” ellentétként ábrázolni, mely nem kimondottan etnikai különbözőségre, sokkal inkább két eltérő, de mégis egymást kiegészítő gazdasági-kulturális világra utal.

Fotó: Péczely Lajos
Magashegyi ellenőrző pont – A Pamír-fennsíkon 3600 m-en fekvő Murghab a közép-ázsiai feltáróvállalkozások központi helyszíne volt. Az egykor Pamirszkij Poszt nevű, legendás orosz katonai erősségből indult Stein Aurél és Sven Hedin is Kínába a Kulma-hágón (4363 m) át

Az indoiráni kulturális gyökerekkel és nyelvvel élő népesség többnyire a helyhez kötött életet választotta, és a Közép-Ázsia déli részén elhelyezkedő oázisövben telepedtek le. Ők alapították a vidék első jelentős kereskedővárosait (pl. Szamarkand, Buhara), és jelentős kapcsolattartó szerepet töltöttek be Kelet és Nyugat között – fizikai és szellemi értelemben egyaránt. A török eredetű, illetve nyelvű népcsoportok eközben az északabbra nyúló füves pusztákat, sivatagokat lakták, és alkalmazkodván e vidék természeti környezetéhez, többnyire állattenyésztéssel foglalkoztak.

A két életmód között korántsem húzódott éles határ, azonban a brit és orosz birodalmi politika megjelenése teret engedett a különbözőség és szembenállás mai napig tartó élesedésének.

A Közép-Ázsia őslakóinak számító tadzsikok így szorultak be az uralkodó szerepkörbe jutó török nyelvűek (üzbégek), a hatalmaskodó oroszok és a másik világpolitikai oldalon rekedt iráni (perzsa) gyökereik közé.

Fotó: Péczely Lajos
Száraz vidék, lapos tető, tágas belső – A vidéki térségekben, különösen a félnomád életmódhoz párosulva még ma is jellemző a nagycsalád együttélése. Több generáció és rokoni ág marad együtt, ami egyfelől megkönnyíti a gazdálkodást, de gyakran elmélyít olyan tradicionális elnyomó helyzeteket is, mint a nők háttérbe szorítása

Képzeleti és tapasztalati földrajz, Hatalmi erőlködések és a „zöldmezős” nemzetpolitika, Egy, csak a nyelvében élő nemzet? - olvasson tovább a nyomtatott magazinban!