Isztambul – Sokszínű szőttes, egy metropoliszra feszítve

A legelső isztambuli látogatásomkor úgy éreztem, hogy méreteivel és zsúfoltságával agyonnyom a város, de a hömpölygő, forró vérmérsékletű tömeg mégsem hagyja, és visz a hátán. Lenyűgözött az a rendszertelen összevisszaság, amelyben ők megtalálják a rendszert, még akkor is, ha – látszatra – nincs benne. Azóta eltelt egy évtized, de közel sem volt elég, hogy teljes mélységeiben ki tudjam ismerni. Talán egy élet is kevés lenne hozzá – és ezzel nemcsak én vagyok így...

Balat és Fener - Népszerű fotóshelyszínek, színes házaik és szűk, macskaköves utcáik sokakat vonzanak. Persze nemcsak fényképezni, hanem kávézni, sétálni, vásárolni, kikapcsolódni is

Fotó: K. Tengeri Dalma

A kozmopolita Isztambul sokszínűsége lenyűgöző. Az Aranyszarv-öböl déli partján található Balat és Fener kerületekben olyan, mintha a kulturális sokszínűséget közvetlenül a házfalakra festették volna.

Élénkrózsaszín, zöld, kék és megannyi más szín, a házsorok között itt-ott egészen szűk, macskaköves utak vezetnek fel és le a dombokon, amelyek fölött mindig frissen mosott ruhák száradnak a szárítóköteleken.

Évszázadokon keresztül görögök, zsidók, örmények és törökök laktak itt, egymás szomszédaiként – ma már csak a gazdag építészeti emlékek, templomok és zsinagógák tanúskodnak arról, milyen is lehetett, amikor a különböző kultúrák békében éltek egymás mellett. A bohém kávézók eklektikus látványa, a falra függesztett kerékpár-dekoráció, az antikárusok, az aukciók minden alkalommal mutatnak valami újat, a városrész eredetisége még ott visszhangzik a sikátorokban. Fener kerületében található a Szent György-katedrális, amely 1602-től a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus székhelye is.

A társasági élet színterei - A történelmi negyedekben mindig rengeteg az érdeklődő, az árusok kifejezetten gyakorlottak a látogatótípusok (nézelődők, társaságra vágyók, gyűjtők, komoly és komolytalan kuncsaftok) megkülönböztetésében, de mindenképp tárt karokkal várják a bazározni és alkudozni vágyókat. A kávézókban pedig ma is népszerű a vízipipa, és a helyiek szívesen játszanak ostáblával vagy a römi egy változatával, az okey nevű táblajátékka

Fotó: K. Tengeri Dalma

A történelmi emlékek jelenléte semmihez sem hasonlítható, intenzív ízt ad itt mindennek. Olyan, mint az a mézédes szirup, amellyel nyakon öntik a pisztáciával teletömött, eredeti baklavát, hogy az jól megszívja magát. Egészen furcsa látni, hogy a helyiek hogyan suhannak el az évszázados- évezredes műemlékek, romok mellett a történelmi negyedekben. Hogyan vált részükké a Bizánci Birodalom közel ezeréves fennállása, Konstantinápoly eleste 1453-ban, amely aztán az Oszmán Birodalom fővárosa volt több mint 450 évig, és hogyan született meg a Török Köztársaság Atatürk vezényletével, akinek arcképe most ott lóg minden iskola összes termében és a közintézmények minden helyiségében.