Bár a fenntarthatóság hosszú távon anyagilag is kifizetődő, a Magyar Nemzeti Bank friss közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy ezzel a lakosság egyelőre még kevéssé van tisztában. A pénzügyileg tudatos háztartások azonban többnyire környezetkímélőbb fogyasztói döntéseket hoznak – igaz, takarékossági megfontolásból. A legfrissebb hazai felmérés alapján egyértelmű, hogy a környezettudatosság és a háztartás pénzügyekhez való viszonya között összefüggés van.
A zöldpénzügyi termékek térnyerése meghatározó globális trend, hazánkban azonban csak mostanában kezd bővülni a kínálat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kínálat ösztönzése mellett fontos lépésnek tartja a potenciális kereslet élénkítését is. Ezért indította útjára az MNB 2020 decemberében a Családi Zöld Pénzügyek programját, amely a felnőtteket célzó pénzügyi ismeretterjesztést, fogyasztói szemléletformálást kívánja kitágítani annak bemutatásával, hogy a pénzügyek a környezet, valamint a fenntartható fejlődés szolgálatába is állíthatók. A program fejlesztésének megalapozására és a lakosság pénzügyi döntésmechanizmusainak feltárására a jegybank 2021 nyarán egy 1000 fős, a 25–59 éves, ABC státuszú magyar lakosság körében reprezentatív kutatást végzett „Ökotudatosság és pénzügyek” címmel.
A felmérés alapján a vizsgált lakosság négy, jól elkülöníthető csoportra osztható a környezetvédelemmel és a pénzügyekkel kapcsolatos attitűd szerint. A leginkább környezettudatos 17% teljes életmódját áthatja a környezettudatosság, odafigyel pénzügyeire, míg további 34%-nak akkor fontos a környezetvédelem, ha az valamilyen megtakarítással jár. 16%-ot tesz ki a nagyobb részben életkezdők által dominált, mának élő kockázatvállaló csoport, míg 33% közömbösnek mutatkozik a környezetvédelem és a takarékosság tekintetében egyaránt.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a környezetvédelmi problémák kategorikus tagadása a megkérdezettek körében nem jellemző, de az egyéni felelősség alulértékelt: a résztvevők alig harmada gondolja úgy, hogy jelentős hatása lehetne a környezetre és a fenntarthatóságra. Ugyanakkor bíztató, hogy a háztartások döntő többségében – még a közömbös csoport 77 százalékában is – van legalább 1 fő a háztartásban, aki odafigyel a környezetvédelemre.
Tízből nyolc ember számára ismert volt az ökológiai lábnyom fogalma, de a saját háztartásuk vélt ökológiai lábnyomát a többség alábecsülte. Az ökológiai lábnyomot csökkentő lépések közül pedig általában azokat teszik meg leginkább, amelyek azonnali megtakarítással kecsegtetnek. Bár az élelmiszerek egy átlagos magyar háztartás havi költségvetésének mintegy 30%-át teszik ki, mégsem tudatosul ennek környezetvédelmi vonatkozása, vagyis az élelmiszerek ökológiai lábnyomukban elfoglalt helyét a megkérdezettek lényegesen alábecsülik. A komolyabb lemondással, életmódváltással, illetve anyagi beruházással járó környezettudatos döntéseket pedig többnyire annak hosszú távú anyagi megtérülése motiválja.
A megkérdezettek döntő többsége (83%) ismer legalább egyet az utóbbi években elérhető zöldpénzügyi megoldások közül, 81 százalékuk azonban még sohasem élt ilyesmivel. A lakosságnak több mint a fele, 57%-a pedig nyitott lenne további információkra ezzel kapcsolatban. Beruházások esetében is az elsődleges szempont a megtakarítás lehetősége volt, a környezetvédelem nem volt elsődleges. Akik azonban már fektettek zöldmegoldásokba, általában elválaszthatatlannak látják a kettőt.
A kutatás egyértelműen rámutatott arra, hogy a lakosság gondolkodását, fenntarthatóságot szolgáló döntéseit leginkább a megtakarítási lehetőségek iránti érdeklődés befolyásolja. A nyitottság és a további információk iránti igény egyértelműen jelen van, így a fenntarthatóság és a pénzügyek közötti kapcsolat tudatosítása a jövőben is a Családi Zöld Pénzügyek Program alapvető célja lesz.
A teljes kutatást ide kattintva éri el!
(X)
