Padang Nyugat-Szumátra indiai-óceán-parti városa. Errefelé él a minangkabau etnikai csoport, mely 6 millió fős számával Földünk legnépesebb anyai jogú társadalma. Náluk a vőlegény veszi fel a menyasszony nevét, és a családi vagyont is a lányok öröklik. Ám Padang nemcsak matriarchális társadalmi berendezkedéséről ismert A város védjegye a Masakan Padang, azaz a padangi konyha is, melyet a gazdag fűszerezettsége mellett az tesz különlegessé, hogy az éttermekben a felszolgáló kis tálkákban kihozza a teljes menüt. Ebből aztán étvágyunk szerint válogathatunk.
Ám még mielőtt azt gondolnánk, hogy itt minden „fodítva működik”, tegyük hozzá: igen, bal oldalon közlekednek! És ha már utazás: a városkép alapvető része az utcákat ezernyi színnel megtöltő tuningkisbuszok, az angkotok tömege is.
A közlekedés személyek és áruk szállítását különböző műszaki eszközökkel végző gazdasági, szolgáltatótevékenység. A közlekedést használók célja, hogy minél rövidebb idő alatt eljussanak A pontból B pontba. Ám, ha nem mi irányítjuk a járművet, miért ne tehetnénk ezt szórakozva?! – tették fel a kérdést a padangi angkotok tulajdonosai, akik ugyan nem találtak fel új járművet, ám modernizáltak és trendivé tettek egy tömegközlekedési formát. Indonéziában (is) elterjedt gyakorlat a városi buszok mellett magánvállalkozásban adott útvonalon kisbuszos járatot indítani. A számozott kisbuszok akár 10-12 főt is szállítanak. A társulat nyilván útközben változik, hiszen bárki le- és felszállhat, ahol éppen csak akar. E flexibilitás a szolgáltatás vonzereje: nincsenek megállói, mint a hivatalos buszoknak, de fix tarifával eljuttat a célunkhoz. Tekinthetjük egyfajta „nagyközösségi taxinak”.
A padangi autótulajdonosokat mélységesen zavarta az üzletük sikerességét meghatározó verda puritánsága, mely azonban épp a biznisz kihívásai miatt jött létre: az angkotot rendszerint egy kisbusz átszerelésével alakítják ki. Az üléseket kiveszik, és „fapadossá” formálják, hogy még több utas férjen el. A jármű bal oldalán ajtó nélküli nyílást vágnak, hogy minél kevesebb időt veszítsenek a ki- és beszállással – és egyúttal a folyamatos szellőzés is megoldott.
A látványos összkép létrejöttét a kemény piaci körülmények inspirálták. A tulajok versengésbe kezdtek az utasokért, egy kis pluszszolgáltatást adva a menethez. A célcsoport pedig nemcsak a fiatalok! Az elsőre marketing-szeszélynek tűnő megmérettetésből divat lett: a kocsikat kívül-belül tuningolják – optikailag és részben műszakilag is!
Az angkotok szórakoztatóközpontokká váltak: tévé, hifi, hangszórók kerültek beléjük, kívülről pedig rikító festést és matricákat kaptak. A felszereltség csak a befektett pénzen, illetve a gazda ízlésén, önkifejezésén múlik.
Az utasokat mindenesetre egy-két fogódzó azért segíti a választásban: a kasztni színe és az angkot száma, hogy már messziről kiderüljön, melyik útvonalon közlekedik…
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek