A meteorológiai tél február végén véget ér. Véletlenül sem szerettem volna, hogy az első mondat rímeljen! Véletlen, de az már nem, hogy időnként csalódunk a naptár szerinti tavasz kezdetében. Ha csak átmenetileg is, márciusban a tél még gyakran visszaköszön – máskor meg már a hónap elején valódi tavaszban lehet részünk. Az elmúlt évtizedekben előfordult, hogy ekkor a napi átlaghőmérséklet –10 °C volt, és olyan is, hogy +15 °C. De ha például kiragadjuk március idusát, és megnézzük a napi átlaghőmérsékleteket, láthatjuk, hogy évről évre igen nagy a változékonyság.
Persze, ha az év bármely napján vizsgáljuk az átlaghőmérsékleteket, hasonlóan nagy ingást tapasztalhatunk évről évre, de mondjuk, egy nyári 25–38 °C vagy egy téli –15–0 °C hőmérséklet-különbség nyilván kevésbé tűnik fel, mint egy márciusi –2–+12 °C. A magyarázat kézenfekvő: ilyenkor a hőmérséklet átlépi a „kabátcsere”-küszöböt.
–15 °C-ban ugyanúgy télikabátban indulunk el otthonról, mint 0 °C környékén. Nyáron igyekszünk lenge öltözetet hordani, és ha a hőmérséklet visszaesik 25 °C-ra, még nem túrjuk fel a szekrényt a meleg pulóverek után kutatva. Ugyanakkor arra pontosan emlékszünk, ha a március közepére tervezett programunk egy hóesés miatt meghiúsul – főleg, ha a következő év hasonló időszakában már tavaszikabátban koszorúzzuk meg Petőfi szobrát.
A várható tavasz első időszakára létezik egy népi megfigyelés is. Február végén van Mátyás napja, és a népi regula így szól: „Ha Mátyás jeget talál, akkor összetöri, ha nem, akkor csinál.” Egy ilyen mondat hallatán világos, hogy aki megfogalmazta, jó diplomáciai érzékkel rendelkezett! Mert például nem derül ki a pontos időszak (lásd: Medárd – 40 nap), csupán valami olyasmire lehet következtetni, hogy ha február 24-én fagy, utána valamikor a közeljövőben enyhülés várható. De ha enyhének mondható Mátyás napja, várhatóan a tél még visszatérhet a tavasz első időszakában.
Ha különválasztjuk azokat a napokat, amikor Mátyás napján fagyott, ill. amikor nem, és megvizsgáljuk, hogyan alakultak a következő két dekád átlaghőmérsékletei, érdekes eredményt kapunk. Az enyhébb Mátyás-napok után valóban van egy látványos visszaesés a napi középhőmérsékletekben, és az is egyértelműnek látszik, hogy a fagyos Mátyás-napokat a sokéves átlag szerint egy igen meredek hőmérséklet-emelkedés követi.
Ezek szerint – ha nem is jár feltétlenül „jégcsináló” hideggel az enyhe február végi időszak – számíthatunk a visszaesésre, de ilyenkor ez csak egy rövid, átmeneti időszak. És természetesen lehet örülni annak is, ha Mátyás napjára befagyott pocsolyákra ébredünk, mert utána már jó eséllyel számíthatunk gyors felmelegedésre.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
