UV-ABC
Ha valaki ránéz az első két betűre, egyszerre több dolog juthat eszébe. A felsőoktatásra gondolva máris kellemetlen emlékek derengenek fel, mert így rövidítik a sikertelen vizsga után a második, esetleg harmadik próbálkozást (UtóVizsga). De a másik megfejtés sem feltétlenül pozitív érzetű, hiszen az UltraViola sugárzás nyaranta egyre sűrűbben jelenik meg fenyegető hírtartalomként.
Az UV sugárzás, a Napból jövő elekromágneses hullám, aminek hullámhossza 400–100 nm, azaz a látható fény és a röntgensugárzás között van. Hullámhosszának nagysága molekula-nagyságrendű, így élettani szempontból igen nagy a jelentősége.
Hullámtermészet
Az elektromágneses hullámoknak sok elnevezését ismerjük (rádió-, mikrohullámok, infravörös, fény-, ultraviola, röntgen-, gamma-sugárzás), de valójában csak a hullámhosszban különböznek egymástól.
A hullámhossz szerint megkülönböztetünk UV-A, UV-B és UV-C sugárzásokat. A „Naptól cserzett bőr” az UV-A sugárzás miatt alakul ki, ugyanis elsődleges hatása, hogy roncsolja a kollagénrostokat, ami a bőr öregedéséhez vezet – lebarnulni azonban nem ebben a tartományban szoktunk. Bőrünk „divatos” színelváltozásáért az UV-B sugárzás felel, ami tulajdonképpen egy védekezőmechanizmus a szervezet részéről.
Ugyanakkor ez az a tartomány, ami közvetlenül képes DNS-molekulát gerjeszteni, aminek elváltozásai daganatos megbetegedésekhez vezethetnek.
Az UV-B sugárzás nagy részét elnyeli a sztratoszférában található ózonréteg, de még így is jut belőle a felszínre jó adag – nem árt tehát védekezni ellene. Az UV-C sugárzást teljesen elnyeli a légkör, de ha valaki a közeljövőben a világűrbe készül, biztosítsa magának az UV-C sugárzás elleni védelmet is, mert a légkörön túl már ennek is ki lesz téve!
Védőréteg-zavar
Az ózonréteg elvékonyodásával több UV sugárzás éri el a felszínt. Két éve nyáron Közép-Európa fölött különösen erősen lehetett tapasztalni e jelenséget, és érezhetően gyorsabban zajlott akkor a leégés.... Ha a híradások hasonló folyamatról számolnak be, érdemes fokozottan figyelni a védekezésre!
Napi menet
Az UV sugárzás akkor a legerősebb, amikor a Nap magasan jár. Tiszta, felhőtlen, vagy csak kissé felhős időben a nyári időszámítás szerint rendszerint délelőtt 11 óra és délután 3 óra között jön olyan mennyiségű UV sugárzás, ami már káros lehet, ezért ebben az időszakban, hacsak lehet, kerüljük a közvetlen napfényt! Persze van olyan helyzet, amikor ez nehezen megvalósítható, olyankor viszont védekezni kell ellene!
Érdemes hosszú, világos ruhát viselni,
vagy a szabadon lévő bőrfelületeket fényvédő krémmel kezelni. Mindenki tisztában van vele, hogy mennyire bírja a napsugárzást, mert ez nyilván egyénenként változó: figyeljünk hát oda, hogy ne égjen le a bőrünk, legalábbis a lehető legritkábban, mert a kellemetlenségeken túl kifejezetten súlyos következményei is lehetnek!
Fotó: pixabay.com
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek