A kavanszit egy kalcium-vanádium-filloszilikát (Ca(VO)Si4O10· · 4H2O). Angol eredetű nevét is innen kapta, a cavansite mozaikszó az összetételére utal. Kristályrácsába 4 molekulányi kristályvíz épül be. 1967-ben írták le az Oregon állambeli Malheurban (USA).

Színe, alakja, kifejlődése és az őt körülvevő jellegzetes ásványtársulás (paragenezis) alapján könnyen felismerhető. Szinte mindig áttetsző, átlátszó királykék, ritkán zöldes árnyalattal. Rombos rendszerű, törékeny, prizmás kristályai leggyakrabban kévéket, csokrokat alkotnak, de akár gömbökké is összeállhatnak.

Polimorf (vagyis azonos összetételű, de más rendszerben kristályosodó) párja a pentagonit, mely magasabb hőmérsékleten képződik, így szimmetriája is más. Keménysége 3-4-es a Mohs-skálán, hasadása jó.

Bazaltlávafolyások hólyagüregeinek viszonylag ritka ásványa.

Leggyakrabban zeolitásványok, sztilbit, apofillit, illetve heulandit és kalcit kíséri.

Legnagyobb mennyiségben az indiai Dekkán trappbazaltjaiból került elő, de leírták Új-Zélandról, az Egyesült Államokból és Brazíliából is. Európai előfordulásáról nem tudunk.

Bár a vanádium értékes fém, a kavanszitnek nincs gazdasági jelentősége, csupán az ásványgyűjtők körében örvend népszerűségnek.