Lassan esteledik - Nyúlnak az árnyak a Bloke-fennsíkon

Fotó: Telbisz Tamás

Úgy alakult a földtörténet, hogy mészkőből mind északra, mind délre bőségesen jutott. Ez számos közös vonást eredményezett, de különbségek is akadnak szép számmal. Alpesi Szlovénia gyors kiemelkedése és erős jégkorszaki eljegesedése miatt a terep erősen szabdalt: mély völgyek, morénák, nagyobb állandó tavak és tengerszemek, szűk kanyonok, sziklás gerincek, itt-ott karsztfennsíkok jellemzők, noha ez utóbbiaknál a „sík” szót legfeljebb idézőjelben használhatjuk. Bőven nyílik barlang itt is, de többnyire nehezen járhatók, mert sok bennük a meredek rész, illetve a függőleges akna.

Dinári-Szlovéniát szelídebb formák uralják: széles hegyhátak, karsztfennsíkok, melyeket töbrök százezrei tarkítanak. A fennsíkok peremén meredek letörésekről csodálhatjuk a kilátást, egyébként viszont simább, akadálytalanabb a közlekedés.

A völgyek egy része széles, nem is a vízfolyások hozták őket létre, hanem a szerkezeti mozgások, és mivel a karszt (majdnem) minden vizet elnyel, ezért a völgyek talpáról egyes helyeken nem vezetnek ki vízfolyások, hanem zárt mélyedések alakultak ki. Ezek a nagy, több tíz négyzetkilométer kiterjedésű poljék csak a dinári részeken jellemzők.

A víznyeléshez, a víz föld alatti útjához és felszínre bukkanásához kapcsolódóan rendkívül változatos formák alakultak ki: folyókat elnyelő barlangszájak, széles félkaréjban végződő vakvölgyek, barlangtermek beomlásával létrejött szakadéktöbrök, bővizű források – és persze maguk a barlangok. Nem véletlen, hogy a leghíresebb turistabarlangok is e vidéken találhatók.

Szlovénia négy jellegzetes karszttípusa Magasságuk, jellemző formáik, tektonikus irányaik alapján egyaránt különböznek. Szlovéniában meghatározó a karsztok jelentősége – nem véletlen, hogy délnyugati szomszédaink a karsztkutatás élvonalában járnak (A térképre rajzolt fekete vonal a 75. oldali keresztszelvény helyét jelöli.)

Andrej Mihevc szlovén karsztkutató térképe alapján

Ez a Krka nem az a Krka

A Krka-folyó völgyéről a többségnek valószínűleg a horvátországi Krka gyönyörű vízesései és édesvízi mészkőgátjai ugranak be, de ez itt most egy másik, békésebben csordogáló folyó, melynek teljes 95 km-es hossza Szlovénia területére esik. „Kis sziget”-nél, azaz Otočecnél érjük el az alacsony dinári karszt szélét. És ez nem is akármilyen hely!