Mi fán terem a karszt?

A karsztok „létéről” általában már a felszín is látványos alakzatokkal árulkodik. A sajátos formakincsű karsztjelenségek, a víznyelők, töbrök, tátongó barlangszájak és szakadékdolinák ugyanúgy jellemzőek hazai, klasszikus karsztjainkra – pl. a Gömör–Tornai-karsztvidékre, vagy a Bükk hegységre –, mint a névadó, szlovéniai Kras-hegységre, vagy a tőle délebbre húzódó Dinári-hegyvidék mészkővidékeire.
Mivel a karsztosodásra hajlamos kőzetek szivacsként vezetik a felszínre hulló csapadékvizet a mélybe, az oldás a kőzettest belsejében is folytatódik, tágas barlangjáratokká tágítva a repedéshálózatot. Ennek a háromdimenziós térben lezajló felszínfejlődésnek – vagy esetünkben inkább felszín alatti karsztfejlődésnek – az eredménye, hogy a karsztok és a barlangok a legtöbb esetben kéz a kézben járnak.

Christmas Tree Cave, New Mexico, USA A mennyezetet és az oldalfalakat mindenhol borító hófehér, karfiolszerű kalcitkérgek jellegzetes víz alatti kiválások, melyek a járatokat egykor teljesen kitöltő meleg, langyos vizek oldott karbonáttartalmából keletkeztek

Fotó: Egri Csaba

A vizet vezető repedéshálózatnak köszönhetően e vidékek felszínére igen jellemző a felszíni vízfolyásoknak akár teljes hiánya. A mélybe szivárgó vagy a víznyelőkön keresztül koncentráltan a hegység belsejébe jutó víz aztán bővizű karsztforrásokként bukkan ismét a felszínre a hegység lábánál. A legnagyobb hozamú források általában a karszt mélyéről is táplálkoznak, így időjárási viszonyoktól függetlenül ontják magukból az éltető vizet.

Érzékeny sokszínűség

Földünkön hatalmas kiterjedésben – a szárazföldek kb. 15%-án – találhatók karsztok, a közismeretnek mégis alig részei e meglehetősen érzékeny területek sajátosságai. A Nemzetközi Barlangtani Unió ebből kiindulva – az UNESCO pártfogásával – 2021-et a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évévé nyilvánította, azzal a céllal, hogy a „Felfedezni, megérteni, megóvni!” szlogennek megfelelően minél szélesebb körben népszerűsítse e természeti képződményeket – hosszú távú megóvásuk érdekében.

A karsztosodást persze jelentősen befolyásolja az éghajlat is, hiszen pl. egy trópusi karsztvidéken sokkal erősebben és gyorsabban játszódnak le a jellemző folyamatok, mint a mediterrán és a szárazföldi területeken vagy éppenséggel a magashegyi karsztokon.

Gruta Nossa Senhora Aparecida, Brazília - A trópusi övezet barlangjaiban rendkívüli cseppkőgazdagsággal találkozhatunk. A meleg éghajlat, a sok csapadék és az intenzív talajélet is hozzájárul ahhoz, hogy a barlang falain megjelenő csepegő vizek magas oldott karbonáttartalommal rendelkeznek, így gyors cseppkőnövekedést okoznak

Fotó: Egri Csaba