A Curiosity a marsi élet nyomában
Eddigi legfejlettebb bolygókutató szerkezetünk 567 millió kilométert utazott a világűrben, hogy végül ezredmásodperc-pontossággal időzített robbanások kíséretében átsüvítsen a Mars légkörén, s landoljon a Gale-kráterben. Lélegzetelállító megérkezése óta már több száz métert gurult a felszínen, folyamatosan gyűjti a leszállóhely környezeti adatait, látványos panorámafelvételeket készít, illetve kőzetminták elemzését végzi.
A küldetés célja ugyanis a vörös bolygó lakhatóságának tanulmányozása, valamint a feltételezett múltbeli élőlények maradványainak keresése. Az eddigi eredményekről mai vendégünkkel Sik Andrással beszélgetünk, akinek egy nagyszerű cikke jelent meg a Földgömb októberi számában a témáról! András geográfus-bolygókutató, az ELTE Planetológiai Műhelyének egyik alapítója és a Természetföldrajzi Tanszék tanársegédje, ahol elsősorban a Mars felszíni formakincsének vizsgálatával, valamint űrszondafelvételek integrált térinformatikai feldolgozásával foglalkozik
Műsorvezető: Érczfalvi András
Szerkesztő: Heiling Zsolt