
Bár nincs jelen minden ház kertjében, de a védett házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) határozottan rászolgál a nevére. Sok esetben észrevétlenül, gyakran pedig épphogy jól látható helyen kezdi meg a fészeképítést
Bár nincs jelen minden ház kertjében, de a védett házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) határozottan rászolgál a nevére. Sok esetben észrevétlenül, gyakran pedig épphogy jól látható helyen kezdi meg a fészeképítést
Az illatos hunyor (Helleborus odorus) a dunántúli erdők kora tavaszi virága. A Balkán faja, elterjedésének északi határát a Keleti-Alpokban és Magyarországon éri el. Hazánkban a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Tolnai-dombságban és Külső-Somogyban találkozhatunk vele bükkösökben és...
Amikor először jártunk itt, még az útikönyvekben sem említették a tengerparti pingvinkolóniát (régebben ugyanis az emberek útikönyvvel és papíralapú térképpel kalandoztak...). Csak véletlenül figyeltünk fel az ott bohóckodó néhány tucat pingvinre. 24 esztendő elteltével azonban már tudatosan...
A szendereket mindenki szereti. A rovarvilág e képviselői nem feltétlen külső megjelenésükkel, inkább érdekes életmódjukkal hívják fel magukra a figyelmet.
A legtöbb szenderfaj éjszaka aktív, azonban a hazánkban őshonos, gyakori kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) kivételesen...
Lehet, hogy csak a természetfotósok, természetjárók fülelnek erősen e név hallatán – de ők nagyon! Legkisebb galambfélénk különleges kinézetű, érdekes hangú, titokzatos, vad madár. Április-májusban a búgó-kurrogó, kellemes hangja az igazi pezsgő, zsongó tavasz érkezését jelenti a madarászok...
Ahol évszázadokon át öszvérek húzták a Földközi-tenger vizének lepárlásával nyert sóval teli kocsikat, ott ma gazdag madárparadicsomot találhatunk Szardínián. Mindehhez még a sziget fővárosa, Cagliari határait sem kell elhagyni. Az egykori sólepárló medencék vizén, elhagyott ipari létesítmények...
A buglyos tátorján (Crambe tataria) a magyar puszták nevezetes növénye. Igazi különlegesség, amit számos, történetinek számító dokumentum is említ. A tátorján név először Szikszai Fabriciusz Balázs 1560 körül összeállított szójegyzékében bukkan fel, de a ferences szerzetesek egykori szegedi...
A pusztai meténg (Vinca herbacea) száraz gyepjeink jellegzetes tavaszi vadvirága. Március és május között találkozhatunk kis, kék „szélkerekeivel”. Mészkedvelő növény, sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön, homok- és löszpusztákon él. Pontusi-pannon faj, elterjedése a Kaukázustól a Balkánon át...
A télre hazánkban maradó és az északi területekről hozzánk érkező, vonuló madárfajok emberi segítség nélkül is túl tudják élni a telet. Ősszel és télen is megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot találnak hazánkban. Etetésük célja valójában a magunk szórakoztatása, amit közeli megfigyelésük...
Az elhivatott természetjáró télen sem maradhat távol a természettől. Ilyenkor kihalt az erdő, a madarak is csendesek, ami az alkalmi turista számára persze egyhangú és unalmas lehet. Ha azonban nyitva tartjuk a szemünket, hamar felfedezhetjük, hogy a természet „takarítómunkásai”, a korhadékbontó...
A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust a zöldturizmus jegyében fejleszti határ menti történeti és botanikus kertjeit.
A matuzsálem fák történelmi korok, nagy események néma tanúi. Akaratlanul is vonzódunk ezekhez a termetes, méltóságot...