Ez az óriási újvilági keselyű – ami majdnem eltűnt a földtörténet süllyesztőjében – első ránézésre kissé bohókás benyomást kelt – sőt még azt követően is…
A majd’ 3 m szárnyfesztávolságú dögevő közeli rokonai a gólyák, de jól ismert rokonával találkozhatunk Dél-Amerikában is – az andoki kondor személyében. Az ivarérettségét 6-7 éves korában elérő kaliforniai kondor (Gymnogyps californianus) akár 60 éves koráig is elélhet. Fészket nem épít, főképp megközelíthetetlen sziklákon, kisebb barlangok előterében, vagy óriási fák üregeiben kezd költésbe. A tojó minden második évben egyetlen tojást rak. Az inkubációs időszak hosszú: 56 nap – közel dupla olyan időtartamú, mint egy kerecsensólyom esetében. A fiókanevelés is igen időigényes, akár fél évig is elhúzódhat!
Az utolsó jégkorszak idején a mai Kanadától Mexikóig húzódott elterjedési területe, de még Lewis és Clark két évszázaddal ezelőtti kelet–nyugati expedíciója idején is megtalálták a fajt a Columbia folyó térségében is. Korábban a kondorok előszeretettel keresték fel a nagy tengeri emlősök tetemeit partra mosó Csendes-óceán partvidékét, a 19. századi észak-amerikai, nyugatra tartó emberi terjeszkedés azonban nem kedvezett a faj jövőjének.
Lelövés, ólommérgezés, DDT, tojásgyűjtés és általános élőhelyleromlás: a radikális állománycsökkenés legprózaibb okai. Az 1880-as évekre már Arizonában is ritkaságszámba ment kondorral találkozni, és a múlt század 30-as éveire már csak Kaliforniában maradt meg egy kisebb csoportjuk.
1982-re viszont mindössze 22 példány maradt bolygónkon!
Hogyan alakul ma a kondor-állomány? Olvassa el a nyomtatott magazinban!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek