Éppen tíz évvel ezelőtt a H1N1 globális influenzajárványról írt Földgömb-cikkemet ezen sorokkal zártam:
„Az új vírustörzsek megjelenésével és a járványok ciklikusságával bizonyítható, hogy az elkövetkezendő évtizedekben is fel kell készülnünk hasonló járványügyi helyzetre, és ezzel együtt az is világossá vált, hogy igen nehéz meghatározni, hogy egy szezonális vagy pandémiás influenzavírus »szelídülése«, ill. »vadulása« ténylegesen milyen hatással lehet a világnépességre. Továbbra is kínzó, megválaszolatlan kérdés maradt, hogy a globalizáció következtében felgyorsult és tömegesebbé vált népesség- és árumozgások milyen mértékben járulhatnak hozzá a korábban helyhez kötött járványok világméretűvé válásához.”

Mi történt az elmúlt tíz évben? Milyen előjelek voltak, és lehetett-e újabb világjárványra számítani? Mi okozta a bajt, és hogyan járultunk hozzá az új koronavírus rendkívül gyors földrajzi elterjedéséhez?"

Fotó: Sarusi István

Vírustestvérek

A közismert nevén COVID–19 új koronavírus okozta betegség elnevezésben a „CO” a korona, a „VI” a vírus, a „D” a betegség (disease), a „19” pedig a megjelenés évére utal („koronavírus-betegség 2019”).

Okozója a SARS-CoV-2 nevet viselő vírus, amely a korábban SARS-járványt okozó SARS-CoV vírus testvére. Ám a „fiatalabb” vírus annál sokkal fertőzőbb, és a genetikai rokonság ellenére más hatással van a fertőzés lefolyására.

A SARS-CoV-2 (angolul: Severe Acute Respiratory Syndrome COronaVirus 2) tehát egy fertőző humán koronavírus, amely a súlyos, akut légzőszervi szindróma nevű vírusos légzőszervi, légúti betegséget okozza.

A kínai Vuhanban 2019. decemberben kitört járványt ez a vírus okozta, s genomja (RNS-ben kódolt teljes örökítőinformációja) legalább 70%-ban hasonló a SARS-CoV koronavíruséhoz, és 80%-ban hasonlít a denevérekben található víruséhoz.

Az első eset után a betegség néhány hónapon belül világszerte elterjedt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én hirdette ki a betegség okozta világjárvány (pandémia) megjelenését.

Kép: Envato elements

Koronavírus

A koronavírusok nagy méretű, burkolt vírusok. A genom egy proteinspirálba van csomagolva, és burok veszi körül. Egy fehérjeburok által körbevett RNS-molekulából állnak. A legalább három strukturális protein közül a tüskeprotein kitüremkedő dudorokat formál a felszínen, amitől a vírus úgy néz ki, mintha koronát viselne. Innen ered az elnevezése. A tüske segíti a vírus bejutását a gazdasejtbe, és döntően befolyásolja a vírusgazda immunválaszait.

A 21. század koronavírus-járványai

A koronavírusok viszonylag könnyen képesek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, illetve megtámadni az új vírusgazdákat és szöveteket. Emiatt ritkán, de bizonyos koronavírusok – melyek általában csak egyes állatfajokra veszélyesek – létre tudnak hozni új vírustörzseket, amelyek az emberre is átterjedhetnek.