Darwin Ausztrália egykori kapuja, ahová a távírókábel legelőször érkezett meg, ahol az első londoni repülőjárat landolt és ahol a háromezer kilométeres Stuart Highway véget ér. Az ausztrál Északi Terület fővárosa a Délkelet-Ázsiából érkező számára inkább egy álmos kisvárosra, míg a délről, a Bush-ból érkezők számára maga „New York”.
Darwin a világ vége Ausztrálián belül. A legközelebbi, Darwinnál népesebb ausztrál város, a Nagy-Korallzátonynál fekvő Cairns több mint 2000 km-re fekszik innen közúton, de Alice Springs, Ausztrália közepe is 1500 km-re van Darwintól. Csupán Perth, Nyugat-Ausztrália fővárosa elszigeteltebb Darwinnál! Darwin nagyjából 3-4 napi autóútra fekszik a kontinens déli nagyvárosaitól, Sydney-től, Melbourne-től és Perth-től egyaránt.
Darwin nem csak a világ vége, hanem Ausztrália kapuja és egyben geopolitikai gyújtópont is.
Darwin félúton…
Az egykori Brit Birodalom szemszögéből Darwin ugyan nem a Londonhoz (és Európához), sőt, még csak nem is Szingapúrhoz és Jakartához legközelebb eső ausztrál település (ezekhez a csak a vasércbányászat miatt lakott száraz, kietlen Pilbara-régió esik legközelebb), ám pontosan félúton van Szingapúr és a kontinens sűrűn lakott délkeleti részei, Sydney és Melbourne között. Ráadásul a Simpson-sivatagot és az Eyre-tó medencéjét nyugatra kerülő, a kontinenst észak-déli irányban átszelő útvonal, a Stuart-országút is itt éri el az Indiai-óceánt, így elmondható, hogy Darwin egyben Ausztrália kapuja is az Óvilág felé.
Darwin Ausztrália kapuja Délkelet-Ázsia felé
Dili, Kelet-Timor fővárosa csupán alig egy órányi repülőútra, légvonalban csupán 700 km-re van Darwintól. A Szingapúr-Darwin táv csak 100 km-rel, a Manila-Darwin távolság pedig csak 50 km-rel hosszabb, mint a Canberra-Darwin táv légvonalban! Három délkelet-ázsiai és egy óceániai ország fővárosa – Dili, Bandar-Seri-Begawan (Brunei), Jakarta és Port Moresby – közelebb fekszik Darwinhoz, mint az ausztrál főváros, vagy Sydney és Melbourne.
És ebből a három dologból következik szinte minden, amit Darwin története kapcsán tudni érdemes!
Darwin, habár a világ vége Ausztrálián belül, mégis a legfontosabb geopolitikai kulcsterület a kontinensen.
A ritkán lakott Észak-Ausztrália Ázsia, azaz a világ legsűrűbben benépesült régiójának tőszomszédságában fekszik. Ausztrália északi partvidékén a maláj halászok jóval az európai gyarmatosítók megérkezése előtt gyakori vendégek voltak, kapcsolatba léptek, sőt csereberéltek a helyi őslakosokkal.
Ha – tegyük fel – James Cook egy-két évszázadot „késik”, akkor már maláj halászok, kínai kereskedők és iszlám hittérítők ezreit találta volna a még ma is ritkán lakott partvidéken.
A környék európaiak általi benépesítése a 19. század vége óta kulcskérdése az ausztrál (geo-) politikai diskurzusnak.
Habár Darwin környékét a tengeri expedíciók során már az 1830-es évek végén részletesen feltérképezték, John Mcdouall Stuart 1862-es expedíciója volt az első, amely Adelaide-ből kiindulva átszelte a kontinenst, és elérte Darwin környékét. 1863-ban a régió Északi Terület (Northern Territory) néven először Dél-Ausztrália részévé vált. A mai Darwin elődjét, Palmerstont 135 fővel alapították meg 1869-ben. Az Északi Terület 1911-től Dél-Ausztrália helyett az ausztrál szövetségi kormány irányítása alá került, illetve Palmerston városa is ekkor vette fel a Darwin nevet. Az Északi Terület az önálló szövetségi állami státust azonban csak 1978-ban nyerte el.
A forró, nedves klímájú, sokszor a trópusi ciklonok által letarolt távoli régió benépesítése igen vontatottan haladt
Nagy ugrásokat csak az infrastrukturális beruházások jelentették, mint az 1872-ben átadott Australian Overland Telegraph Line. Ez Dél-Ausztráliából kiindulva itt érte el az Indiai-óceánt, hogy aztán tengeri távírókábelként Jáva szigetével, illetve tovább Szingapúrral és végső soron Londonnal teremtsen összeköttetést.
A távíróvezeték oszlopainak fektetése közben ráadásul aranyat találtak, ami hamarosan aranylázat indított el a térségben.
1889-re elkészült a régió első vasútvonala, ami az ekkor felfutó szarvasmarhatartást és a bányászatot szolgálta ki. Az aranyláz kínaiak tömegeit is a régióba vonzotta, akik szervezettségüknél, munkabírásuknál és a trópusi klímához való jobb alkalmazkodóképességüknél fogva komoly konkurenciát jelentettek az európai aranyásók számára.
Ázsiai bevándorlás
A 20. század elejére az európaiak mellett a legjelentősebb csoportot már a kínaiak alkották, ami igencsak megrémítette az ausztrál politikai elitet. Az un. „sárga veszedelem” a 19. század végétől az ausztrál politikai diskurzus szerves része volt. Az ázsiai bevándorlás korlátozására 1901-ben, az Ausztrál Államszövetség létrejöttével egy időben bevezették az un. fehér-Ausztrália politikát (White Australia Policy), ami egyúttal az Északi Területen élő kínaiak jelentős részének kiutasítását is jelentette.
Ami Európából nézve távol-keleti kérdés, az ausztrál geopolitikai szemszögből az északi szomszédság fenyegetése, amire csak ráerősített, hogy a második világháború idején a japánok egészen Új-Guineáig nyomultak előre. Darwin ekkor került igazán a geopolitika gyújtópontjába. A második világháború idején a város környéke, az un. Top End katonai közigazgatás alá került. Darwin népessége az itt állomásozó katonák miatt többszörösére növekedett, míg a nőket és a gyerekeket evakuálták. 1942-ben több légicsapás is érte Darwin városát illetve a kikötőt, ám a japán partraszállás végül elmaradt. Ekkor épült ki a kontinenst átszelő Stuart-országút (a Track) amely mentén több ideiglenes katonai repteret is létesítettek.
Stratégiai pont
A kiéleződő hidegháború csak tovább növelte Darwin stratégiai jelentőségét. A város fontos katonai-logisztikai bázis volt az 1950-es években a maláj kommunista gerillaháború (Malayan Emergency), majd az 1960-es években a szovjet-barát szukarnói Indonézia borneói határkonfliktusa (Konfrontasi), illetve legutóbb a kelet-timori konfliktus idején (1999).
Az 1919-es az Anglia-Ausztrália repülőverseny idején alapított darwini reptér idővel az Északi Terület legforgalmasabb repterévé nőtte ki magát a növekvő katonai és polgári igényeknek megfelelően. A „repülő kenguru”, az 1920-ban alapított Qantas neve (Queensland and Northern Territory Aerial Services) is elárulja, hogy Darwin az 1930-as évektől egészen az 1970-es évekig – a hosszabb hatósugarú polgári utasszállító gépek bevezetéséig – fontos megállóhelye volt a London-Sydney menetrend szerinti járatoknak.
A város stratégiai-közlekedési jelentősége ezután csökkenni kezdett. Ebben nem kis szerepe volt 1974 karácsonyán a Tracy trópusi ciklon pusztításának is, ami a földdel tette egyenlővé Darwint. Az infrastrukturális beruházások is csak vontatottan haladtak: a Stuart-országút csak az 1980-as évekre kapott végig szilárd burkolatot, ezzel egész évben járható összeköttetést biztosítva a kontinens déli felével. Az 1889 és 1976 között szigetszerűen üzemelő, keskeny nyomtávú Észak-Ausztrál vasutat csak 2004-ben váltotta fel az egész kontinenst átszelő, Alice Springsen át Dél-Ausztráliával összeköttetést teremtő rendes vasút, a Ghan.
Darwin a 2000-es évektől talált újra magára, mint Ausztrália kapuja a világ leggyorsabban fejlődő régiója, Kína és Délkelet-Ázsia felé.
Kínai tőkéből földgáz-cseppfolyósító üzem és kikötői terminál épült a Darwini-öbölben, ami a hozzá tartozó több ezer kilométeres vezetékhálózattal együtt az Északi Terület legnagyobb 21. századi infrastrukturális beruházása. Darwin, illetve a mellette 1981-ben alapított szatellit-város, Palmerston a leggyorsabban növekvő népességű agglomeráció (greater capital city area) Ausztráliában a 2000-es évek óta. Darwin reptere eközben jelentős fapados-csomóponttá nőtte ki magát Ázsia és Ausztrália gyújtópontjában.
Darwin – Ausztráliába olcsón!
Nyilván nincs mindenkinek fél millió forintja egy ausztrál repülőjegyre. De ki mondta, hogy ennyit kell fizetni érte? A legtöbb interkontinentális járat Európából vagy Sydney-be, vagy Melbourne-be érkezik ezekért a horribilis összegekért, ma már akár Lonbonból, vagy Frankfurtból közvetlenül, esetleg átszállással Dubajban. Darwin azonban jóval közelebb van Európához, mint Sydney vagy Melbourne! Ha csak nem a Nagy Korallzátonyhoz, vagy a Fraser-szigetre igyekszünk, a legtöbb látnivaló – Krokodil Dundee világa, az Outback, az Urulu (Ayers Rock), a kenguruk, a nagy vörös sivatagok – mind megtalálhatók az Északi Területen. Egy repülőjegy Szingapúrig vagy Kuala Lumpurig fele annyi, mint közvetlenül Sydneybe. Délkelet-ázsiai célállomásunkról pedig gyakorlatilag fillérekből el lehet jutni Darwinba, ha kifogunk egy jó ajánlatot valamelyik fapados légitársaságnál!
