Ha valaki azt hitte volna, hogy a zsidóság első modern otthona a mai Izrael, akkor jócskán téved, mivel az első autonóm területük a háborítatlan tajga kellős közepén – kis túlzással –, a világ végén, a kínai határ mentén jött létre.

A Bira-folyónál – A várost átszelő folyó partján rendezett sétány és számos köztéri alkotás várja a városba tévedt utazókat

Fotó: Mikhail Markovskiy – Shutterstock

Hol legyen a zsidó haza?

A 19. század végén induló cionista mozgalom a modern zsidó nemzeti gondolat megerősítését és az új zsidó haza mint nemzetállam megteremtését is célul tűzte ki. Az álomhelyszín kezdettől fogva Palesztina volt, ám hamar nyilvánvalóvá vált, hogy komoly nehézségek adódhatnak egy sűrűn lakott, civilizált terület megszerzésével, hiszen a helyi lakosság ellenérzésekkel fogadhatja a zsidók betelepülését. Éppen ezért a mozgalom korai szakaszában több, ma már hajmeresztőnek tűnő, mégis érthető javaslat is született a zsidó haza helyszínére.

Tóra – A városi zsinagógában személyesen a helyi rabbi mutatja a zsidók szent könyvét, a Tórát

A britek – az oroszországi pogromok hírére – ajánlották fel Brit-Kelet-Afrika egy részét (a mai Uganda területét), ám ezt a cionista világkongresszus elvetette. Ehhez hasonlóan

a lengyelek, majd később a nácik is felvetették, hogy a zsidókat az akkor francia gyarmat Madagaszkárra kellene telepíteni,

különösen, mivel küszöbön állt Franciaország lerohanása, ezáltal nem volt egészen légből kapott, hogy a nácik e távoli gyarmattal foglalkoztak. Végül azonban e terv sem valósult meg.

Szintén érdekes eshetőség lett volna Tasmania, ahol 1942-ben ajánlott fel egy települést a tartomány kormányzója, de a politikus halála miatt ez is dugába dőlt. A néha valóban meglepő ötleteknek Izrael Állam palesztinai 1948-as kikiáltása vetett véget. A térség ma is a világ geopolitikailag egyik legérzékenyebb pontja...

Hegedűs a háztetőn – A filmbéli és történelmi párhuzamok miatt a városban több szobrot és emlékművet mintáztak a világhírű musical jeleneteiből