Az iszapvulkánok Eurázsiában, valamint Észak- és Dél-Amerikában sokfelé fellelhető, de mindenhol látványos képződmények. A hazánkhoz közelebbiek közül a Földgömbben részletesen írtunk már a Kárpát-kanyar térségéhez kapcsolódóakról, de szerepeltek a Krím félsziget keleti részén működők is. E számunk Szicília-cikke pedig a működésüket is részletesen bemutatja
A Föld iszapvulkánokban egyik leggazdagabb országa Azerbajdzsán, ahol igen nagy formagazdagságban és változatos aktivitással 400-nál is több emelkedik belőlük. Ezek főként a keleti országrészben, az aktív törésrendszerekhez és gázlelőhelyekhez kapcsolódóan a Kaszpi-vidéken helyezkednek el (például a Qobustan Nemzeti Park területén).
Itt is, mint mindenhol a Földön, népszerű turisztikai látványosságok, de ezen túl különleges szerepkörük is van: e sárvulkánok által kibocsátott iszap és gázok értékes információkkal szolgálnak a felszín alatti geológiáról, ennek részeként pedig az olaj- és gáztározók elhelyezkedéséről, így segíthetnek az azerbajdzsáni gazdaság alapját adó olaj- és gázlelőhelyek azonosításában és feltárásában.
Ha pedig nemcsak a képződés-működés hátterét, hanem magát a felszínen szétfolyó iszapot nézzük, akkor annak ásványianyag-tartalma értékelődik föl. Az iszap jelentősen gazdagíthatja a környező területek talaját, tápanyagot biztosítva a növények számára. Ugyanakkor közvetlenül ide kapcsolódik, hogy az iszapfolyások által dinamikusan változó környezet érzékeny és egyedülálló élőhelyet teremt a gyorsan átalakuló felszínhez alkalmazkodott növények és állatok számára, beleértve néhány ritka vagy veszélyeztetett fajt is.
Ráadásul egyes iszapvulkánok kitörési termékei – magas ásványianyag-tartalmuk miatt – terápiás tulajdonságokkal rendelkeznek, és a hagyományos orvoslásban többek között bőrbetegségek, ízületi fájdalmak és emésztési problémák esetén is hasznosíthatók.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
