Halottak napja környékén évek óta népszerűek az importált, olykor valóban mókás Halloween-bulik. Nézzünk most a töklámpások mögé, és túrjunk bele egy kicsit a magyar néphagyományokba és babonákba, amelyeket a mi közelebbi őseink tartottak.
November 1. - Mindenszentek napja
Az összes szentek ünnepe, azoké is, akiket az egyház név szerint nem szokott és nem tud ünnepelni, mert nevüket egyedül Isten ismeri. Márton napjának, sőt az egész télnek rámutató napja.
Ilyenkor délután megtisztítják, este világítják a sírokat, gyertyát égetnek rajtuk. Otthon is gyertyát gyújtanak, annyit, ahány halottja van a családnak, s éjjelre ennivalót tesznek az asztalra. Ez éjjel ugyanis kiszabadulnak a lelkek a sírból, a purgatóriumból, és hazamennek.
A halottak nyugalma végett földmunkát tiltó nap, de tilos a varrás, takarítás, meszelés, élelmiszer télire való eltevése is. Harangozáskor nem jó az utcán járni, mert a halottak ilyenkor látogatnak haza.
November 2. - Halottak napja.
A “lelkek napja”, a “lelkeknek emlékezete” névvel is illetik. Az idők során a mindenszentekből halottak napjának vigíliája lett. Az ünnep már előző nap megkezdődött, a vonatkozó szokások jórészt összekeverednek.
Nem mosnak, mert halottjuk sírját víz önetné el, nem varrnak, mert minden öltés egy szúrás halottjuknak. A tiltások egész hétre érvényesek.
Forrás: Igézet ne fogja, Fazekas István - Székely Sz. Magdolna, Magvető kiadó, 1990
